Két dolog egészen bizonyosan megihlette: az idősebb és ifjabb Pieter Brueghel festészete - no meg a Gulliver. Még nincs 40 éves, Tverben és Kijevben tanult, Moszkvában él, rangos kiállításokon szerepel. Munkáira véletlenül találtam rá, valami egészen mást kerestem, amikor ez a "Sebtében összetákolt Pegazus" megjelent a képernyőmön. Utánamentem, és igen érdekes festői világra bukkantam.
1957-ben a kelet-német DEFA filmgyár készítette el a Grimm-testvérek meséje alapján Az éneklő, csengő fácska (Das singende, klingende Bäumchen) című gyerekfilmet, amely érdekes módon - a BBC jóvoltából - igen népszerű lett Nagy-Britanniában a 60-as években. Olyannyira, hogy csaknem egy fél évszázaddal később egy különleges művészeti objektum névadójává vált. A Singing Ringing Tree szélorgonát az észak-nyugat angliai Lancashire grófságban állították fel a szélfutta Pennines-dombok egyikén. Különböző hosszúságú horganyzott acélcsövek sorozatából épült Mike Tonkin és Anna Liu tervei alapján. A csövek többsége csupán a szobor kompozíciós elemeként, jónéhánya azonban hangolt sípként szolgál. Az zenélő szobor a szél irányától és erejétől függően mindig másként 'énekel', hangja kissé bizarr és egyesekben félelmet is kelt - a szél-csavarta fára emlékeztető objektum mégis népszerű turista-látványosság. Íme, így szól:
Két dolog egészen bizonyosan megihlette: az idősebb és ifjabb Pieter Brueghel festészete - no meg a Gulliver. Még nincs 40 éves, Tverben és Kijevben tanult, Moszkvában él, rangos kiállításokon szerepel. Munkáira véletlenül találtam rá, valami egészen mást kerestem, amikor ez a "Sebtében összetákolt Pegazus" megjelent a képernyőmön. Utánamentem, és igen érdekes festői világra bukkantam. 
1957-ben a kelet-német DEFA filmgyár készítette el a Grimm-testvérek meséje alapján Az éneklő, csengő fácska (