2008-09-12 15:52:11
Lenin-maszk, Lenin-Marx
 A
jeles Kossuth-díjas művészt, Pauer Gyulát személyes ismerőseim között van szerencsém számon tartani (a Magyar Műhely összejövetelein találkoztunk a 90-es évek elején), így most az iWiWen küldhette el kis linkgyűjteményét, amelynek nyomán imegsmerhettem legújabb performanszát. A latványos akció eredeti ötlete 1971 óta lappang, ám most számos elképzelés szerencsés egybekapcsolódása révén
világnyilvánosságot nyert.
|
A Deluxe.hu 
Első élménye, hogy kétéves korában megrázta az áram. Második élménye, hogy három éves korában az apja piros rövidnadrágba öltöztette és elvitte az óvodába, ahol az egyik kislány szeme alatt állandóan látszottak a kicsorgó könny után visszamaradó sócsíkok, a másik kislány pedig mindenkit megharapott. ...Aztán iskolás lett, és hetedikes volt, amikor számítógépe és photoshop programja lett. Azzal szórakozott, hogy osztálytársai és tanárai fotóit grimaszosra torzította. ...Aztán felvették a moszkvai fémipari főiskolára, gazdasági informatika szakra. Másodikos korában dizájnerként dolgozni kezdett egy képeslapkészítő cégnél, ahol minden kreativitást ki akartak ölni belőle. Ekkor megértette, hogy "fel kell emelnie a seggét" és saját feje után kell mennie, ha nem akar agyrákot kapni egy 10×10 méteres dizájnerirodában.
Március 21-én este 
A kiállított Nincs, a mejelenített Semmi, a megfestett Hiány...
...Ebbe a sorba illik bele John Cage 4'33'' c. zeneműve, amely négy és fél perc pontosan megkomponált csendet jelenít meg vagy Kurtág György Némajátéka vagy Örkény István Üres lapja. 
Ha semmi mást nem alkotott volna, csak fotogramokat és a Fény-tér-modulátort, nevét ezzel is beírta volna a művészettörténet nagy újítói közé. Ám emellett a fotózásban is meglepően újat alkotott, persze festett is, kollázsokat és grafikákat készített, színpadképeket és épületeket tervezett, filmeket forgatott. Univerzális tehetsége máig hat, kis túlzással akár azt is mondhatnám, hogy a kortárs magyar (neo)avantgard vizuális kísérletezői a mai napig az ő kabátújábból 
Tengereczki Pál vagy Bőrönd Ödön neve - a játékos verseknek és a méltán népszerű megzenésítéseknek köszönhetően - sejtésem szerint sokkal ismertebb, mint azé, aki megalkotta őket. Holott Tamkó Sirató Károly a magyar irodalom egyik 
Harmadnapon felhívott, amit évente egy-két alkalommal minden apropó nélkül is megtett, ha úgy érezte, valamilyen esztétikai problémáját meg kell velem osztania. Most azonban konkrét ügyben keresett. Hallotta, hogy írtam róla a honlapomon. Mondom, hogy így igaz. Hát ő szeretné 
Az összegyűjtött anyagban a mintegy 250 festménnyel a rendezők eléggé meggyőzően bizonyítják, hogy az adott évtizedben (1904-1914) létezett magyar fauvizmus, az adott művészek adott munkáin bizony közvetlenül meglátszik a matisse-i törekvés (bár ez általában keveredik, párosul, összegződik Cezanne hatásával), a tiszta színek, éles kontúrok és meglepő harmóniák használatában, a perspektíva új értelmezésében, a torzított, elnagyolt formák iránti vonzalmukban ezek az alkotók bizony művészeti forradalmat hajtottak végre, radikálisan megtagadva a naturalista felfogást, mintegy előkészítve a 
Bár a képversnek évezredes története van, a "hagyományos" költők gyakorta mégis lenézik. Pedig, mivel a képírás sokkal korábbi kezdemény, mint a betűírás, a tradíciók tisztelete éppen ellenkező viszonyulást is eredményezhetne. De nem. Akiknek a kaptafáját ősi nyolcasokra és keresztrímre faragták, azok 
Ennek a képten története van. ...a kárpátaljai magyar orgánumok közül elsőként művészi aktfotókat is közöltem, ezek olykor a címlapra is felkerültek (kissé prűd közönségünk fanyalgásától kísérve). ...a nő lába közibe kiszedettem a költői összefoglalót a nő égre meresztett szeméremszőrzetéről és a világtengelyekké terpesztett lábáról. 
Korábbi fenyegetésemet beváltva, miszerint a Nyájas irodalmi ízlésének folyamatos rombolása mellett a vizuális kultúráján is sebeket kívánok ejteni, régebbi képeim (kollázsok, fotogramok, képversek) közül most egyik kedves fotogram-montázsomat ajánlom szíves megvitatásra. A forogram elnevezés egyébként a magyar avantgárd nagy alakjától, Moholy-Nagy Lászlótól ered és a legutóbbi időkig a kísérletező vizuális művészek egyik kedvenc technikája volt. 
Úgy gondoltam, hogy a Nyájas irodalmi ízlésetek folyamatos rombolása mellett a vizuális kultúráján is sebeket ejtek, így betűzöm ide néhány régebbi és pár újabb fotómontázsomat, képversemet, komputergrafikámat. 
Nem találtam eléggé meggyőzőnek az új Európa-zászlót, ezért aztán alkottam egy még újabbat. Szerintem az enyém sokkal szebb, azon kívül madár képében mind a 25 tagország szerepel rajta. Annyira tetszik, hogy